🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > Dominikai Köztársaság
következő 🡲

Dominikai Köztársaság, República Dominica: ország Hispaniola szigetének K-i felén és több kisebb Karib-tengeri szigeten. Ter-e 48.072 km², főv-a Santo Domingo. Hiv. nyelve a sp. - 1492. XII. 5: C. →Colombo fedezte föl, s Hispaniolának nevezte el. 1493: itt alapították az első amerikai várost, La Izabelát, majd a ma is létező legrégibb várost, Santo Domingót. A 16. sz: ang., ném. és fr. hódítók támadták a szg. Ny-i részét, s végül a fr-ké lett. 1697: a szg. K-i 2/3-a sp., Ny-i harmada fr. gyarmat. 1795: az egész szg. fr. gyarmat, 1808: a K-i rész elszakadt a fr-któl, 1844: kikiáltották a közt-ot. - Első misszion-ai domonkosok voltak. A 16. sz: Santo Domingóban ferencesek, jezsuiták és mercedáriusok is nyitottak rházakat és isk-kat. - Érssége és ppségei: 1511: Santo Domingo, 1953: La Vega, Santiago de Los Caballeros, 1959: Nuestra Senore de la Altagracia en Higüey, 1969: San Juan de la Maguana, 1976: Barahona, 1978: Mao-Monte-Cristi, San Francisco de Macoris. - 1991: 7.313.000 lakosból kb. 6.000.000 r.k., a többi kisebb prot. egyh. tagja. **

Földünk 1978:322. - Kiss 1978:184. - NCE IV:970. - EWYB 1993. I:966.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.